Az első elkészült kép az emberiség bölcsőjét, Afrika déli részét ábrázolta, ezt további felvételek követték Ausztráliáról és az Antarktiszról, amelyek mennyiségben és minőségben is páratlanok a CubeSat-ok világában. A fényképek szépségükön túl demonstrálják, hogy a Masat-1 méretbeli és energiakorlátai mellett is képes űrfelvételek készítésére, amely a műhold üzemeltetésében is összehangolt tervezést és kivitelezést bizonyít.
A Masat-1 fedélzetén lévő kamera két darab 100 forintos érmével megegyező tömegű, maximális felbontása 640×480 képpont. A készített felvételek egy képpontjának mérete körülbelül 1 és 10 kilométer közötti nagyságú a Föld felszínén.
Mint Gschwindt András kiemelte, a képek szépségükön túl demonstrálják, hogy a Masat-1 méretbeli és energiakorlátai mellett is képes űrfelvételek készítésére, ami a műhold üzemeltetésében is összehangolt tervezést és kivitelezést bizonyít. "Örülünk a felvételeknek, amelyek azt jelzik, hogy a kamerarendszer jól működik. Fel lehet ismerni a kontinenseket, az egyik jó felvétel éppen Ausztráliát mutatja. Sajnos olyan képünk nincs, amelyen Magyarország felismerhető lenne" - fogalmazott a BME Űrkutató Csoportjának vezetője.
Az első hónap eredményeit értékelve, a docens rámutatott, hogy gyakorlatilag az összes célkitűzés teljesült, jól működnek a berendezések. Így például jól működik a Masat-1 passzív helyzetstabilizáló rendszere, ez tette lehetővé a képek elkészítését a déli féltekéről. A rendszer aktív részének beüzemelése után, ami előreláthatólag a jövő héten történik meg, már az északi féltekéről is készíthetők képek.
Gschwindt András ismertetése szerint jelenleg napelemmel működő Masat-1 pályájának jelentős részét - a 102 percből 35-öt halad a Föld árnyékában. Ezért elsősorban az átlaghőmérsékletet, valamint a legnagyobb tömeget képviselő akkumulátor hőmérsékletét figyelik.
"Minden jól működik, nem hűlt le. A műhold pályára állásakor az akkumulátor hőmérséklete 25-27 Celsius-fok körül volt, jelenleg pedig 6-7 fok, a Masat-1 oldalán mért legalacsonyabb hőmérséklet pedig mínusz 14 Celsius fok volt. Ezek a szélső értékek izgalmasak, de minden alkatrészünk jól érzi magát" - magyarázta Gschwindt András, hozzátéve, hogy csütörtöktől pályája egyre kisebb szakaszát tölti majd a műhold sötétben, április elejétől pedig végig napsütésben halad.
Kamerát raktak rá az utolsó pillanatban
A BME által készített kisméretű, egy kilogramm tömegű, kocka alakú pikoszatellit az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műholddal egy hónapja, február 13-án startolt a kouroui (Francia Guayana) űrközpontból, Dél-Amerikából. Pályára állását követően saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat gyűjt, de a fedélzeten félaktív mágneses stabilizáló rendszert is elhelyeztek, amelynek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.
A kamera a tervezés és kivitelezés utolsó szakaszában került a Masat–1 fedélzetére, miután kiderült, hogy hely is van, és a súlykorlátozásba is belefér egy plusz komponens (a kamera tömege két darab 100 forintos érméével egyezik meg). Mondhatni, lehetőség adódott némi tuningra, csak dísztárcsa és füstüveg helyett kamerát kapott a magyar űreszköz. Az ESA szakemberei is meglepődve kérdezték, hogy ez mi, amikor meglátták a magyar műholdon az előzetesen beadott tervektől némileg eltérő kialakítást. A kamera egy teljesen hétköznapi VGA érzékelőlapos, maximum 640*480 pixeles felbontásra képes szerkezet, mint amilyen például az alsó kategóriás telefonokban is van.
„Szerettük volna, ha már a pályára álláskor, azaz amikor a Masat–1 a CubeSat szabvány szerint készült társaival együtt elhagyta a Vega rakéta fejrészét, sikerül fotókat készíteni, de eddig ismeretlen okból az első néhány kép nem készült el" – meséli Kovács Zoltán. A kezdeti sikertelenség után azért nem foglalkoztak a kamera beüzemelésével, mert a műhold létfontosságú alaprendszereinek működésére koncentráltak: tesztelték a műhold működését és gyűjtötték, illetve elemezték a telemetrikus adatok tömkelegét.
Miután bebizonyosodott, hogy a műhold hibátlanul működik – és nem mellesleg a sorozatos, egyre intenzívebb napkitörések részecskeviharait is remekül állja – elkezdték a kamerát beüzemelni. A tanszéki főhadiszálláson Marosy Gábor büszkén mutatja az első magyar digitális műholdképeket. Az első kettőn az űr látható, a naptól származó színes becsillanással, a harmadik képen már megjelenik Földünk is, hófehér horizont az űr fekete háttere előtt (a Föld a pont róla visszaverődő erős napfény miatt csak egy beégett fehér folt). Ezután sorjáznak a kifogástalan fotók a déli féltekéről: Afrika, Antarktisz, Ausztrália, óceánok, szárazföldek, kavargó felhők láthatók a Masat–1 első tesztfotóin. A készített felvételek egy képpontjának mérete körülbelül 1 és 10 km közötti nagyságú a Föld felszínén. „Jelentős előrelépés a magyar műhold tudásában, hogy a fedélzeti rendszerek képesek kiszolgálni egy kamerát" – kommentálja a látottakat Kovács Zoltán.
A képek tudatos tervezés eredményeképp születtek az elmúlt pár napban – az első expozíció 2012. március 8-án történt –, nem csak vaktában lődöztek a Masat–1-ra szerelt kamerával, magyarázza Kovács Zoltán. Az eddig kapott telemetriai adatokból ugyanis ki tudták számolni, hogy mikor fordítja kamerás oldalát a Föld felé a Masat–1, és ennek megfelelően utasították fényképek készítésére. Nem kell egyelőre hatalmas képözönre gondolni: mint már korábban írtuk, a Műegyetem vezérlőállomásán akkor tudnak közvetlenül kapcsolatba lépni a magyar műholddal, amikor az elhalad országunk felett – kicsit pontosabban: kb. Izlandtól Szudánig lehet vele Budapestről rádiózni. Egy áthaladás során nagyjából egy képet lehet letölteni, a rendelkezésre álló körülbelül 10 perc alatt rögzíthető mintegy kétezer adatcsomagba ennyi fér.
Közlése szerint a legtöbb adat eddig Új-Zélandról érkezett. A Masat-1 az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műhold "társaságában" február 13-án startolt az Egyenlítő közelében lévő Kourou európai űrközpontjából. A Masat-1 a BME két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született. Kisméretű, úgynevezett pikoszatellit: CubeSat szabvány szerint készült, egy kilogramm tömegű, 10x10x10 centiméteres kocka alakú műhold. Elsősorban oktatási célt szolgál, pályára állását követően a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat gyűjti. A fedélzeten félaktív mágneses stabilizáló rendszert is elhelyeztek, amelynek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.
"Az elmúlt hét során a rengeteg adat feldolgozásával foglalkoztunk. Huszonkét országban 150 mérőállomás, azaz lelkes rádióamatőr figyeli a műholdat, és regisztrálja a Masat-1 által sugárzott paramétereket, amelyeket interneten juttat el hozzánk. Ezekből az adatokból tudjuk, hogy milyen állapotban volt a műhold például Ausztrália, Szudán vagy Vietnám felett. Nagyon érdekes nézni, hogyan mozog és viselkedik más pályaszakaszokon, amelyeket mi nem látunk. A legtöbb adatot például eddig Új-Zélandból kaptuk, fel sem tételeztünk, hogy találunk ott olyan lelkes rádióamatőrt, aki bőségesen ellát minket mérési eredményekkel" - magyarázta a BME docense.
Hozzátette, hogy a megfigyelői hálózatot részben régi rádióamatőr-kapcsolatoknak, illetve rádióamatőr-folyóiratoknak köszönhetik. Másrészt közrejátszik az a tény is, hogy a Vega fedélzetén felbocsátott nyolc, egyetemek által készített műhold közül kettő "beállítási" fázisban van, ötről nem tudják. hogy "mi a helyzet velük".
"A Masat-1 az egyetlen műhold, amely a terveknek megfelelően kifogástalanul működik. Nincs vetélytársunk, nem csábítják el a megfigyelőinket. Nagyon nagy segítséget kapunk, hiszen egy ilyen megfigyelő hálózat számunkra megfizethetetlen lenne" - magyarázta Gschwindt András.
Mint kifejtette, változatlanul szerencsés helyzetben van a Masat-1 olyan szempontból, hogy teljes pályáján megvilágítja a Nap. "Ez azt jelenti, hogy nagyon jó az energiaellátása. Másrészt most a legnagyobb a hőigénybevétel, a Nap folyamatosan melegíti, de kiderült, hogy egyik oldala sem melegszik túl, 44 Celsius-fok körül van a legmelegebb pont belül, a felületek hőmérséklete 25-27 fok, ez is tökéletesen megfelelő. Egy hét, tíz nap múlva viszont napárnyékba kerül, és akkor elindul egy ellenkező folyamat, elkezd lehűlni a műhold. Érdekes lesz megfigyelni, vajon a tervezetnek megfelelően nem hűlni-e le nagyon, vagyis nem következik be az elektronika különösebb károsodása" - fogalmazott a kutató.
Gschwindt kitért arra is, hogy a hét második felében, még azelőtt, hogy a műhold földárnyékba kerülne, elkezdik a stabilizátorral kapcsolatos kísérleteket. "A műhold úgy fordul, hogy számunkra egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerül, kevésbé sugároz a Föld felé, tehát mindenképp célszerű beavatkozni és megmozdítani" - fejtette ki.
A napjainkban használt mosószerek alkalmazása köztudottan környezetszennyezést okoz. Mosást követően a szintetikus, el nem bomló alapanyagokból készült mosószeres víz szennyvízként a víz természetes körforgása által a természetbe jut, ahol vegyi anyagok lebomlása hosszú időt vesz igénybe, ez alatt felszívódik a növényekbe, így az állatok szervezetébe is bejut, az élő szervezetek működésére negatívan hat.
A "környezetkímélő mosószerek" előállítása során ügyelnek arra, hogy természetes anyagokat használjanak, amelyek a használat után könnyen és természetes úton lebomlanak. Vannak olyan cégek, akik a csomagolás előállításánál is környezettudatos elveket érvényesítenek. Ezek a termékek viszont drágák, nem mindenki számára megfizethetőek.
Van egy olyan mosószer, amelyet nem kell előállítani, mert a fán terem...
Mosódió: a természetes, környezet- és bőrbarát, növényi mosószer
A mosódió a mosódiófa (szappanfa) latinul: Sapindus mucorossi (Soapnut tree-ang.) termése, mely a szappanfafélékcsaládjába tartozik. Ezek a trópusi és szubtrópusi növények a bennük található különleges anyagnak, a saponin-nak köszönhetik nevüket. Természetes élőhelyük: India (őshaza), Indonézia, Nepál és más Délkelet-Ázsiai országok, ahol már évszázadok óta termesztik és használják termését mosásra. A Sapindus mucorossi termésének a legmagasabb a saponin tartalma. A dióhéjban lévő anyag a saponin, amely vízzel érintkezve habzani kezd, kioldódik a mosódió héjából és úgy hat, mint a szappan. A saponin kb. 14%-os koncentrációban és kiváló minőségben található meg a szappanfa termésének héjában. A mosódió tulajdonképpen egy kitűnő mosóerővel rendelkező természetes szappan, bőr- és környezetbarát növényi mosószer.
Előnyei
Környezetbarát: a mosódió egy természetes növényi mosószer. A mosódióhéj foszfát- és tenzidmentes, vagyis nem tartalmaz semmilyen káros vagy környezetszennyező anyagot, és 100%-ban lebomlik. Használata nem szennyezi a természetet, hiszen a környezetkímélő mosással megóvjuk vizeinket is, és nem terheljük azt különböző vegyszerekkel. A mosódió fákon terem, ami oxigént termel, így nemcsak felhasználásában, de "előállításában" is rendkívül környezetbarát. Környezetünk védelméért talán a mosódióval tehetünk a legtöbbet.
Bőrbarát: nem tartalmaz allergiakeltő és bőrirritációt okozó anyagokat, ezért a mosódió különösen bőrbarát. A csecsemők, kisgyermekek, érzékeny bőrűek és allergiások, vagy bőrbetegségben (Neurodermitis, ekcéma, pikkelysömör) szenvedők számára is kitűnő mosószer. Használatával lemondhatunk a környezetszennyező, allergizáló és bőrirritációt okozó anyagokat tartalmazó vegyszeres mosásról.
Kelme-barát: a mosódió megóvja ruháit is, gyengéd a színekhez és a szövethez. A saponin magas fokú zsíroldó hatásának köszönhetően eltávolítja a szennyeződést a ruhákból, anélkül, hogy a textíliákban kárt tenne vagy hogy a színek kifakulnának, a ruhák hosszabb ideig megőrzik élénk színüket és szerkezetük épségét. Mosást követően a kelmék puhák és üdék maradnak. Még a legfinomabb gyapjú és selyem mosására is alkalmas.
Gazdaságos: a mosódió az "intelligens mosóporok" tisztaságát produkálja egy "hagyományos mosópor" árának töredékéért. Ezért a mosódió nem csak azoknak kitűnő választás, akik a vegyszermentes, környezetkímélő mosást részesítik előnyben, hanem azok számára is, akik csökkenteni szeretnék a mosással járó egyre növekvő költségeket. Egy adag (4-8 darab) mosódióval legalább 2-3-szor, de akár 4-szer is moshatunk, így fél kilónyi mosódió-héj akár 100-120 mosáshoz is elég, ez heti 4 mosás esetén félévre elegendő! Ráadásul a kis kiszerelés következtében csak kevés helyet foglal el a fürdőszobában.
Sokoldalú: felhasználása sokrétű, a mosáson kívül - különböző módon elkészítve - egyéb célokra is felhasználhatjuk a háztartásban: mosogatáshoz, mosdáshoz, hajmosáshoz, autómosáshoz, felmosáshoz, sőt házi kedvenceink (kutya, macska) fürdetéséhez, ezen kívül hatásos a levéltetvek ellen is. A többször mosott, azaz elhasznált héjakat nem kell a szemétbe dobni, ha van lehetőségünk komposztálóba is tehetjük.
Újdonság: a mosódió már nem csak héj formájában kapható, létezik finom porrá őrölt változata is, amely még hatékonyabb, így gazdaságosabb is a mosódió-héjnál.
Hogyan használjuk a mosódiót?
A mosódió egyszerűen használható a mosógépben. A dióhéjakból egy mosáshoz 4-8 felet használunk fel, kis textilzsákba vagy pamutkendőbe/zokniba kötve kell a mosógép dobjába tenni. Kemény víznél több, lágy víznél kevesebb, kisebb mosási hőfokon több, magasabb mosási hőfokon kevesebb mosódió-héj szükséges. 40°C-os mosások esetén a héjak két-három mosást is kibírnak. A mosódió alkalmas fehér és színes mosásra egyaránt (30-90 °C-on), továbbá gyapjú és selyem mosására is.
A mosódió nem fehérít, így a kényes fehér/világos kelméknél szükség lehet fehérítőszerre, például környezetbarát mosószódára vagy aktív oxigénes fehérítőre (100% nátrium-perkarbonátra, természetes szer). Makacsabb, zsírosabb koszok esetén szintén mosószódát adagolhatunk a mosáshoz. A nehezen kimosható foltokat kezelhetjük pl. mosószappannal vagy környezetbarát folttisztítóval. Ha nagy ritkán fehéríteni kell (pl.függöny), a szódabikarbóna általában megoldja a problémát.
A mosódióval mosott ruha semleges illatú, lágy tapintású ezért öblítőre nincs szükség. Ha valaki mégis igényli, hogy a ruhák illatosak legyenek, akkor a megszokott öblítőből kevesebbet (fele-negyed annyit) használjon, hiszen kelmelágyításra már nincsen szükség. Tipp: öbblítő helyett használhatunk tiszta illóolajat is az illatosításra, amelyet ugyancsak az öblítős rekeszbe kell tenni, vagy utolsó öblítés előtt a mosódobra. Mosásonként 15-20 csepp illóolaj már kellemes illatot ad.
Érdemes használata előtt alaposan kitisztítani a mosógépet (pl. ecetes átmosással), mert vízkőoldó hatású a mosódió és az első pár mosásnál a kioldott vízkő megtapad a textílián. Keményebb víz esetén vízlágyításra adagoljunk mosószódát minden mosáshoz. A mosódiót nem kell kivenni öblítés előtt, bennmaradhat a dobban a mosás végéig.
A mosódiót nem csak mosásra használhatjuk
6-8 dióhéjat (2 kávéskanál mosódió-port) 1 liter vízben 5-10 percig főzve olyan oldatot kapunk, mely használható samponként (nem habzik ugyan, de tisztít), akár házi kedvencek (kutya, macsska) fürdetéséhez is használható. Ezt a főzetet általános háztartási tisztítószerként, kézmosószerként, vagy levéltetvek ellen permetszerként is alkalmazhatjuk. Hígítva a ruhák kézi mosásához is kiváló. (Az így készített főzetet hűtőben max. 1 hétig -fagyasztóban hónapokig- tudjuk tárolni, mivel nincsen benne semmilyen tartósítószer!) Mosogatáshoz felhasználva tegyünk a kész főzethez egy kevés ecetet, így ragyogóak és cseppmentesek lesznek az edények, üvegáruk. Korpás fejbőrre alkalmazva a főzetet hagyjuk a hajon hatni 5-10 percig, majd öblítsük le.
Beszerzési ajánlat:
a mosódió számtalan helyről beszerezhető,
Magyarországon a legolcsóbban az
igyunkvizet.com
webshopban érhető el, 2.990 Ft / kg-os áron, 2012.április 6-ig!