JÓL JÖVEDELMEZŐ INTERNETES TÁVMUNKÁK ÉS SZTÁROK,HÍREK!!

JÓL JÖVEDELMEZŐ INTERNETES TÁVMUNKÁK,SZTÁROK,HÍREK

 

 

Energiatakarékos lesz a leggyorsabb lift

 

Szupergyors liftet készítenek a japán Mitsubishi cég tervezői, a felvonót a Kínában épülő Sanghaj Toronyban fogják használni.

 

 

 

 

 

 

Felhőkarcolók Kínában                                                           


Az Egyesült Arab Emírségekben lévő Burdzs Kalifa (Kalifa Torony, 828 m) már nem sokáig büszkélkedhet a világ leggyorsabb liftjével. A Mitsubishi a minap bemutatta egy új felvonó-technológia makettjét. A még építés alatt álló liftet a Sanghaj Toronyba tervezték. Az aerodinamikai jellemzőiben egy lövedékre hasonlító felvonó lélegzetelállító 64 kilométeres óránkénti sebességre képes, míg a Burdzs Khalifa liftjei "csupán" 41 kilométer per óra sebességgel szállítják utasaikat - olvasható a Yahoo hírportálján.

A Mitsubishi felvonójának drótkötele magas szilárdságú, műanyaggal bevont acélból készül a nagy sebesség és a biztonsági szempontok miatt. A liftet olyan motorral működtetik, amely képes elektromos áramot visszatáplálni, ami akár 30 százalékkal is csökkentheti a fogyasztását.
A felvonófülke mechanikai megoldásai miatt szinte rázkódásmentes, és a benne lévő levegő nyomását úgy szabályozzák, hogy az utazóknak még füldugulásuk se legyen.
A szupergyors lift kipróbálásra még 2014-ig várni kell, amíg a Sanghaj Torony elkészül. Sanghaj három legnagyobb felhőkarcolója közül ez lesz a legmagasabb: 632 méter magas, 128 emeletes, és 380 000 négyzetméteres alapterületű. Ez lesz a második legmagasabb épület a világon.

 

4500 éves napbárkát restaurálnak Egyiptomba

 

Hétfőn egy régészcsoport megkezdte azon 4500 éves, fából készült hajó restaurálását, amelyet az egyiptomi piramisok mellett találtak meg.

A hajó egyike annak a kettőnek, melyet Hufu – vagy más néven Kheopsz – fáraó mellé temettek – mondta az egyiptomi-japán régészcsapat vezetője. A kutatók szerint a bárkát azzal a szándékkal helyezték a fáraó mellé, hogy segítségével jusson el az uralkodó a túlvilágra.

Kheopsz nevéhez fűződik a gízai Nagy Piramis építtetése. Kheopsz, Sznofru fia, az Óbirodalom negyedik dinasztiájának második uralkodója volt, és Kr.e. 2680-tól 23 éven át volt hatalmon. 

Mindkét hajót - melyeket libanoni cédrusból és egyiptomi akácfából készítettek – eredetileg 1954-ben fedezték fel. Az egyiket a piramisok közelében lévő múzeumban ki is állították. A második hajó - melynek jelenleg a restaurálása folyik – eltemetve maradt. Úgy hiszik, kisebb, mint 43 méteres testvére.

Az első hajót a piramisok közeli Napbárka Múzeumban állították ki, társát most tárják fel (Fotó: MTI/EPA/KHALED ELFIQI) 

Musztafa Amin, a Legfőbb Régészeti Tanács igazgatója szerint az egyiptológusok hétfőn kezdtek el mintákat venni a fából a restauráláshoz. „A hajót tökéletes állapotban, érintetlenül találtuk meg a helyén” – mondta és hozzátette, jelenleg a mintavételezésre összpontosítanak. Elmondása szerint a szakemberek „a fában lévő különféle komponenseket és gombát tanulmányozzák annak kiderítésére, mi lenne a leghatékonyabb és legjobb módszert a fa kezelésére.”

Egy kutatócsapat tavaly júniusban emelte fel a hajó nyughelyét takaró 41 mészkőtömb egyikét. A tömbök mindegyike 16 tonnát nyom – mondta Szakudzsi Josimura, a japán Waseda Egyetem professzora. Akkor a szakemberek úgy vélték, hogy a restauráció mintegy négy évet ölel majd fel, és elkészülte után a hajót kiállítják a piramisok közelében lévő Napbárka Múzeumban.

A csapat eredetileg úgy vélte, hogy a bárkát biztonságosabb föld alatt hagyni, mint kitenni a szennyezésnek, azonban a bizonyítékok azt mutatták, hogy a szennyezés, a víz és a rovarok már megszállták a hajónak otthont adó kamrát. A Waseda Egyetem 10 milliós adománya segítette a hajó kiemelésének előkészítését.

 

 

A pozitív, optimista gondolkodás a hosszú élet titka is



A hosszú élet egyik titka az optimista hozzáállás. A belső motiváltság a pozitív világszemléletre döntően befolyásolja, hogy milyen minőségben éljük napjainkat. Az optimista szemléletű, boldogabb emberek egészségesebbek és tovább élnek, mint borúlátó embertársaik - ezt már kutatók állapították meg.

Akkor gondolkodom pozitívan, ha optimistán állok az életemet érintő kérdésekhez, számba veszem, hogy vannak kockázatok, és igyekszem úgy élni, hogy megelőzzem a bajt. A pesszimista gondolkodásmód több más rizikófaktor mellett növeli például a szívinfarktus kockázatát.

Mire hat ki az optimizmus?

Először is az optimista hozzáállás hat arra, hogy hogyan küzdünk meg a problémáinkkal. Akinek jó kedve van és derű veszi körül, az fokozottabban figyel a világ eseményeire, minek köszönhetően a probléma megoldásához szükséges összetevőkre is hatékonyabban tud összepontosítani. Pozitív hangulatban könnyebben hozunk döntéseket is, védelmezzük magunkat a depresszió ellen, életterveket állítunk fel, amikről tudjuk, hogy meg fogjuk valósítani.

Az optimista hozzáálláson túl fontos, hogy társas környezetben éljünk: a társak támogatása semlegesíti a negatív érzéseinket, könnyebben dolgozzuk fel a stresszt, könnyebben gyógyulunk fel a betegségekből, míg a magányban hajlamosabbak vagyunk egészségünket károsító magatartást felvenni.

Az egészségmegőrzés szempontjából fontos az ún. jövőorientáltság is - ez egy olyan beállítódás, amikor számolunk a jövővel, észleljük a kockázatot, és ennek érdekében a jelenben egészségesebben élünk. Vagyis a jövőorientált emberek általában nem dohányoznak, mert tudják, hogy az hosszú távon káros az egészségre, ehelyett hajlamosabbak többet sportolni és tenni azért, hogy kevesebb stresszel kelljen megbirkózniuk.

Akik nem jövőrientáltak, azok a mának élnek és általában irreálisan gondolkodnak saját magukról: őket nem érheti baj, velük nem történhet semmi rossz, ők nem kaphatnak tüdőrákot, nem lehetnek AIDS-esek a sportszerű szextől, és azt gondolják, bármikor le tudnak szokni a drogról vagy a játékszenvedélyről, azaz nem számolnak azzal sem, hogy igenis függők lettek és a függőségből való kigyógyulás nehéz. Természetesen nem görcsös odafigyelés szükségeltetik az egészséges életmódhoz, hanem tudatos beállítódás: "Tudom, hogy egy életem van, és számolva a kockázatokkal vigyázok rá."

Nem minden ember képes a pozitív hozzáállásra, ennek genetikai alapjai is vannak. Azonban az örömre és pozitív gondolkodásra való képesség fejleszthető, tanulhatjuk az optimizmust. Ehhez igénybe vehetjük saját akaratunkon túl a különféle pszichoterápiák erre kiélezett változatait. De emellett azzal az egyszerű mondattal is csiszolhatunk hozzáállásunkon, hogy: mától kezdve úgy szemlélem a világot, hogy mi a jó benne és nem azt keresem, hogy mi a rossz.

Sokat segíthet az is, ha minden nap lefekvés előtt a pozitív dolgokra koncentrálunk és leírjuk, hogy ebben a napban milyen események érintettek bennünket pozitívan. Egy pesszimista ember első este lehet, hogy üres papírral a kezében alszik el, de a következő napon már lehet, hogy lesz rajta egy feljegyzés. Ilyen apró változásokon is múlik pszichés jóllétünk.

5761_lengyak-istvan2.jpg

A hosszú élet titka: optimizmus vagy pesszimizmus?

A poharad tele van vagy félig üres? A kutatások szerint ha optimista vagy és úgy ítéled meg, hogy a poharad félig tele van, akkor hosszabb, boldogabb és kielégítőbb életre számíthatsz. Azok, akik túlnyomórészt optimisták, jobb egészségre számíthatnak, mint pesszimista társaik. Ezen kívül kisebb az esélye náluk a depressziónak, kevesebb fertőző betegséget kapnak el, erősebb az immunrendszerük, jobban reagálnak a rákkezelésre.

Az optimizmus előnyös tulajdonságai ellenére sokan mégis inkább a pesszimizmus felé hajlunk – inkább felkészülünk a legrosszabbra, ami jöhet. A pesszimizmusnak természetesen megvan a maga helye. Semmi gond nincs vele, ha valami kockázatos, bizonytalan, vagy nagy a tétje. Ha például úgy érzem, hogy valami fizikailag nincs rendben velem, akkor inkább egy pesszimista orvost akarok, mert ő alaposan megvizsgál, és megkeresi, hogy mi lehet a legrosszabb.

De ha valami komoly problémám van, akkor az utolsó lenne, hogy pesszimista orvost válasszak, akkor inkább az optimistára szavaznék. Az optimista ugyanis nem adja fel, és mindent megpróbál megtenni annak érdekében, hogy segítsen nekem. Bár bizonyos körülmények között jól jöhet a pesszimizmus, összességében a kutatások azt mutatják, hogy sokkal előnyösebb az életet „félig tele pohár” hozzáállással megközelíteni.

Tanult optimizmus című könyvében Martin Selgiman pszichológus állítja, hogy mindenki optimistább lehet, ezt is tanulni kell. Mindannyian magyarázzuk valamiképp a világot, és hajlamosak vagyunk vagy pozitívan, vagy negatívan értékelni a világot és az életünket. Három kritikus tényező szerint alakul ki az optimista vagy a pesszimista világkép: az állandóság, kiterjedtség és személyre szabottság szerint.

Állandóság: a pesszimisták a jó dolgokat csak átmenetinek látják az életben, és úgy vélik, hogy a rossz dolgok velük maradnak. Az optimisták épp az ellenkezője ennek. A rossz dolgokat látják ideiglenesnek és a jó dolgokra jellemző az állandóság. Ha egy pesszimistának van szerencséje, akkor ő valószínűleg azt mondaná: "Szerencsés napom van”. Míg az optimista azt mondja: "Szerencsés vagyok."

Kiterjedtség: a pesszimisták a negatív dolgokat általánosítják („a diéták nem működnek”), a jó dolgokat pedig csak egy helyzetből adódnak („Fogytam pár kilót, de valószínűleg visszahízom.”) Ezzel szemben az optimisták sajátosan értelmezik a kudarcokat („Kicsit kiestem a diétából, de ez csak a hétvége miatt történhetett meg.”), ha azonban jó dolgok történnek velük, akkor kiterjesztik a jelentést („Ez a diéta tényleg működik.”).

Személyre szabottság: a pesszimisták, ha a dolgok rosszra fordulnak, akkor ezt a saját személyes hibáik és hiányosságaik következményének tartják, de ha a dolgok jól mennek, akkor azt a szerencsének tulajdonítják. Ha egy optimistának mennek rosszul a dolgai, akkor azt rossz szerencsének tartják, de ha sikeresek, akkor az számukra azért van így, mert keményen megdolgoztak érte. Természetesen előfordul, hogy a kudarcért a mi hibánk, ezt fel kell ismernünk, és vállalni érte a felelősséget. De túl gyakran vagyunk negatívak, és túl kritikusan szemléljük magunkat, ha valami rossz történik.

Egy kis játékra hívunk: a következő héten, amikor valami igazán jó vagy éppen rossz történik veled, figyeld meg, hogyan magyarázod ezt. Ellenőrizd a válaszaidat a fenti három jellemző alapján. Ha következetesen pesszimistán reagálsz, gondold végig, hogy másképp nem lehet-e értelmezni a történteket – valahogy optimistábban. Ettől nemcsak jobban fogod érezni magad, de feltehetően tovább is fogsz élni.

5761_lengyak-istvan1.jpg

Kellő elhatározással és tudatossággal nekiláthatunk a változtatásnak, az alábbi algoritmus segít ennek megvalósításában.

1. Észlelem, hogy valami nincs rendben az életemmel, megérett a változásra.
2. Megfogalmazom, hogy mi nincs rendben az életemmel.
3. Elhatározom, hogy változtatok.
4. Leírom a céljaimat.
5. Elindítom a változást. Fontos, hogy ne a környezetem (házastársam, barátom, családom, munkatársam) miatt, hanem saját magamért tegyek lépéseket a változás felé. Ha a motivációm külső, azaz például azért szabadulok meg kilóimtól, hogy partnerem szépnek lásson, addig több fázisban megrekedhet a változás. Magamért kell megtennem, azért, hogy egészséges legyek és azért, hogy én érezzem magam jobban a bőrömben és ne az állandó visszaigazolást (Szép vagy!) szomjazzam.
6. Fenntartom a változást. Ez egy hosszú folyamat, melyben sokat segíthet, ha környezetem is jó szemmel nézi és támogatja a változásomat.
7. Ha a fenntartási szakaszom sikeres volt, akkor végezetül beáll a változás, szokássá válik, minőségibb életet élek.
8. A hosszú élet titka az egészség irányába mutatott tudatos döntéseken múlik, ne legyünk lusták változtatni!

Kutatás: Az optimisták élete hosszabb és egészségesebb

Az optimista szemléletű, boldogabb emberek egészségesebbek és tovább élnek, mint borúlátó embertársaik - állapították meg amerikai kutatók. A szakemberek több mint 160 olyan korábbi tanulmányból szűrték le a megszívlelendő tanulságot, amelyek a pozitív gondolkodás és az általános egészségi állapot, valamint az élettartam közötti kapcsolatot vizsgálták.

"Szinte sokkolt és határozottan meglepett, amikor megláttam az adatok közötti összefüggéseket" - hangoztatta Ed Diener, az Illinois Egyetem pszichológia professzora, aki a vizsgálatot vezette. Tapasztalatairól beszámolva elmondta: a kutatások "túlnyomó többsége azt a végeredményt húzta alá, hogy a boldogság kapcsolatban áll az egészséggel és a hosszú élettel", bár akadt néhány olyan tanulmány, amely ennek ellenkezőjét bizonyította.

Az Applied Psychology: Health and Well-Being című folyóirat keddi számában publikált cikk több hosszú távú tanulmányt, valamint tudományos kísérletekről szóló írásokat is vizsgálat alá vett. Ezek között egy ötezer egyetemista életét több mint negyven éven át figyelemmel kísérő tanulmányból kiderült ki, hogy a legpesszimistább diákok rövidebb életűnek bizonyultak. A laboratóriumi kutatások szerint a pozitív kedély csökkentette a stresszhormon szintet, viszont növelte az immunműködést és megerőltetés után segítette a szív működésének helyreállását.

Egy másik tanulmány szerint stresszes környezetben, például zsúfolt ketrecekben élő állatoknak gyengébbnek bizonyult az immunrendszere, hajlamosabbak voltak a szívbetegségekre, és rövidebb életet éltek, mint a kevésbé zsúfolt körülmények közé került társaik. Diener megjegyezte: miközben manapság elsősorban az elhízásra, a dohányzásra, a táplálkozási szokásokra és a testedzésre koncentrálunk, ha az egészségről van szó, "talán itt lenne az ideje, hogy hozzátegyük a 'légy boldog és kerüld az állandó idegeskedést és depressziót' a listához".

 

 

 

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 11
Tegnapi: 17
Heti: 195
Havi: 679
Össz.: 152 633

Látogatottság növelés
Oldal: Leggyorsabb lift!
JÓL JÖVEDELMEZŐ INTERNETES TÁVMUNKÁK ÉS SZTÁROK,HÍREK!! - © 2008 - 2024 - gyorgyik.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »