MIÉRT " KÖNNYEZIK" A KANNA ÉS A JUHAR?
A növényvilágban számos olyan "időjóst˝ ismerünk , " aki" azzal jelzi az embernek a közeli órákban vagy napokban várható időváltozást,hogy...könnyezik.
Ilyen egyebek között a kalla nevű dél-amerikai származású növény.Érdekes látvány, amikor a kalla az ablakban áll,odakint harminc- negyvenfokos hideg van, a növény nagy smaragdzöld leveléről pedig áttetsző cseppek potyognak: a kalla " könnyezik˝" .Ez pedig azt jelenti ,hogy egy-két óra múlva enyhülés következik be.
Könnyező barométernek nevezik a Guatemalából származó ,s a kontyvirágfélék családjához tartozó
filodendront.A filodendron levelein időnként hirtelen nedvességcseppek jelennek meg.A növény ˝könnyezése" a közeledő eső jele.
Közép-európai országok terein,parkjaiban és kertjeiben méltán felhívják magukra a figyelmet a gyönyörű kannák.A németek ˝"esőfának " nevezik.Ha ugyanis a növény széles levelein reggel, áttetsző vízcseppek jelennek meg,biztosak lehetünk ,hogy napközben eső lesz.
"Könnycseppekkel" jelzi az időjárás-változást számos olyan növény is,mely folyók,
patakok,víztárolók,állóvizek partján,ártéri réteken érzi jól magát,amilyen a nyílfű,a hídőr,a réti füzény,a füzike,a kolokán,valamint sok fa és bokros növény,mint a rezgő nyárfa,az éger,a fűzfélék.
nyílfű hídőr
Füzike
Kolokán - Stratoides aloides
Azt mondják a "síró" fák közt a juhar a rekorder : három,sőt olykor négy nappal előre képes megjósolni
az esőt!
A növényekben ,mint élő szervezetekben általában sok a víz,elérheti a 80-90% -t is .A növény a víz egy részét megtartja ,mert szüksége van rá a fotoszintézishez,a sejtek ,szövetek és növényrészek rugalmasságának fenntartásához, másik részét viszont,amely csupán a tápanyagok szállítására szolgál,a leveleken keresztül elpárologtatja.
A vízpárologtatás folyamatát (amit transzspirációnak nevezünk) ,a leveleken található légzőpórusok zárósejtjeinek tevékenysége szabályozza. A párolgás nem mindig folyik egyformán. Minél szárazabb a levegő,vagyis minél kevesebb parányi vízcsepp ,vízpára lebeg benne,annál erőteljesebb a párolgás.És megfordítva ,minél nagyobb a levegő nedvességtartalma,a párolgás annál gyengébb.A víz szakadatlanul áramlik a növénybe a gyökerekből a levelek felé,akár száraz a levegő, akár nedves.
Ez utóbbi esetben a növényben vízfelesleg halmozódik fel.Minthogy a kipárolgás kicsi ,a víz cseppekben válik ki,melyek a pórusokon át leperegnek a levelekről.
Így "könnyeznek" a növények.Ez történik eső előtt ,ilyenkor ugyanis a levegő nedvességtartalma mindig megnő,s így csökken a kipárolgás.A levegő nedvessége pedig éppen néhány órával az eső előtt kezd megnövekedni.
Egyszóval a növények könnyezése a folyadékcserével kapcsolatos fiziológiai folyamat, melyet a latin
"gutta " - csepp - szóból guttációnak neveznek.
A guttáció bármely évszakban megfigyelhető.Legtöbbször kora reggel,borús,szélcsendes időben és eső előtt tapasztalható. Ezért a "könnyező" növény megbízhatóan jelzi a levegő nagy relatív páratartalmát, az eső közeledését.
- elszigetelt, érett, Juharfa, fa
A Bükkábrányban ,60 méter mélyből felszínre került 8 millió éves mocsári ciprusok hat példánya már megcsodálható Ipolytarnócon a Bükki Nemzeti Park őslábnyomos bemutatóhelyén,míg négy fa a Herman Ottó Múzeum előtti területen épülő földbe süllyesztett kiállítótérben lesz megtekinthető.
A feltevések szerint a mocsárciprusok (Taxodium) a felső miocénben, mintegy 8–7 millió évvel ezelőtt alkothattak erdőt ezen a helyen, aPannon-tenger északi mocsaras partvidékén. Pontos rendszertani besorolásuk még várat magára, de feltehetően fésűs mocsárciprusokról (Taxodium distichum) lehet szó. Korabeli magasságuk recens analógiák alapján elérhette a 30-40 métert is. Pusztulásukhoz egy hirtelen homokvihar vagy iszaplavina vezethetett, amely mintegy 6 méteres magasságban elborította, így konzerválta a mocsárciprusok törzsének alsó részét, míg a homok- vagy iszapréteg fölé eső részek elpusztultak.
Füzike 
